Fordulópont
Érzem a halál mézédes parfüm illatát, Átélem most a földi élet összes titkát. Sötét út vezet rég jól tudom, De csillagok vezetnek végig utamon. Nem köt már ide semmi, sosem kötött, Az "Isten" egyre lejebb,s lejebb lökött. Mégis tudom,hogy élnem és várnom kell Meg kell várnom a szépet,mi talán sosem jön el. De ha talán mégis azt nekem látnom kell...
|