Elment...
Csendben, lassan ködbe borult a világ körülötte, Gyönyörű szemeire,a szél fújt szürke fátylat örökre. A hideg télben egy utolsót még talán remegett, Messze járt már rég kit annyira szeretett...
Egykor még megcsillant egy-egy szőke tincse Mikor még nem a halál volt,egyetlen,legfőbb kincse. Tegnap lanttal játszották csendes, bársony szavát, Ma már koporsóba zárták,mélyre selymes hangját.
S,vajon ki az,ki sír majd?Ki az ki tombol? Az ki,egy új világot nyit meg,majd mindent lerombol? Pár év múlva,vajon ki emlékszik erre?Kit érdekel? Lesz majd egy,ki akkor is sötétben a sír melett térdepel?
|